F�ld�nk legnagyobb �llatai

Az eml�s�k oszt�ly�ba tartoz� cetek F�ld�nk legnagyobb �llatai k�z� tartoznak, akikkel soha nem b�nt kegyesen az emberis�g.

Egy b�lna kopony�ja

Az eml�s�k oszt�ly�ba tartoz� cetek F�ld�nk legnagyobb �llatai k�z� tartoznak. Els� k�pvisel�ik az eoc�nban jelenhettek meg (55-36 milli� �ve), mai elk�pzel�seink szerint sz�razf�ldi �s�kb�l alkalmazkodtak ism�t a v�zi �letm�dhoz. Mells� v�gtagjuk �sz�v� m�dosult, rajta az ujjak sem ismerhet�k fel, a h�ts� v�gtag f�ggeszt�v�za hi�nyzik, maximum egy kis csont k�pviseli a medenc�t. A v�zi �letm�dhoz alkalmazkodott l�gz�rendszer�k is, t�dej�k test�k h�toldal�n van, orrny�l�suk a kopony�juk tetej�n. Szagl�szerv�k cs�kev�nyes, szem�k kicsi, a legt�bb faj t�j�koz�d�shoz ultrahangot haszn�l.

Kardsz�rny� delfin

A ceteknek k�t csoportja ismert, a szil�scetek �s a fogascetek. El�bbi csoport nev�t a sz�jpadl�s ny�lkah�rtyared�ib�l alakult szil�kr�l kapta, amely a t�pl�lkoz�sban seg�ti �ket. A csoport k�zismertebb neve: b�ln�k. Ide tartozik F�ld�nk legnagyobb, �llata az �ri�sb�lna, amelynek testhossza el�rheti a 30 m�tert, s�lya a 160 tonn�t. A fogasceteknek nincsenek szil�ik, legt�bb fajukn�l fog figyelhet� meg, amelyek egyszer� fel�p�t�s�ek. Ut�bbi csoport k�pvisel�i ragadoz�k, m�g a szil�scetek szil�ik seg�ts�g�vel t�bbnyire planktont fogyasztanak.

E hatalmas, intelligens �llatokkal soha nem b�nt kegyesen az emberis�g. Pontos adat nincs, de a XX. sz�zadban minimum 6 milli� b�ln�t puszt�tottak el, t�bb cetfaj �r�kre kipusztult. Vad�szt�k h�suk miatt, de a delfin�riumok sz�m�ra is jelent�s sz�m� egyedet ejtettek fogs�gba. Napjainkban a kereskedelmi c�l� vad�szat tilos, azonban t�bb orsz�g (Jap�n, Izland) nem tartja be a b�lnavad�szati t�rv�nyt.