A palackorr� delfin k�nnyen felismerhet� h�sos "cs�r�r�l". A k�z�ns�ges barnadelfineken nem l�tunk ehhez hasonl�t. A barnadelfineknek lapos, �s�szer�ek, m�g a t�bbi delfinnek k�p alak�ak a fogai. Test�k �ppoly �ramvonalas, mint a halak�; mozg�konys�guk �s �sz�sebess�g�k pedig el�ri, s�t, fel�l is m�lja legnagyobb ellens�geik�t, a c�p�k�t. A nagy palackorr� delfinek rendszerint tavasszal vagy ny�ron p�rosodnak, �s a n�st�ny 10-12 h�nap vemhess�g ut�n v�z alatt sz�li meg egyetlen kicsiny�t.
Az anya legal�bb 16 h�napig szoptat, ez�rt csak k�t-h�rom �vente hoz vil�gra �jabb ut�dot. A palackorr� delfinek csoportokban �lnek, h�mek h�mekkel, n�st�nyek, n�st�nyekkel, vagy h�m �s n�st�ny kicsiny�vel egy�tt.
Seg�tik egym�st vad�szatkor, ell�sn�l, s�t betegs�g eset�n is. Egym�s k�z�tt csettint� hangokkal kommunik�lnak. Legf�k�pp halakkal - tintahallal t�pl�lkoznak. T�bbnyire a v�z fels�, naps�t�tte, tiszta r�tegeiben vad�sznak; itt l�t�suknak is j� haszn�t veszik.
Alv�skor a n�st�nyek a v�z felsz�n�n fekszenek, a h�mek k�zvetlen�l a v�zfelsz�n alatt szuny�k�lnak. Leveg�v�telre id�r�l-id�re reflexszer�en felj�nnek. A palackorr� delfin 3,6 m hossz� is lehet; s�lya el�rheti a 150-200 kg-ot is. Ivar�retts�g�t 8 �ves kor�ban �ri el. Maximum 50 �vig �l.



A kardsz�rny� delfin (m�s n�ven orka vagy gyilkos b�lna) veszedelmes �s gyors. Csapatosan vad�szik, megt�madja a f�k�kat, a rozm�rokat, a tintahalakat, a tengeri tekn�c�t, s�t m�g m�s ceteket is. Hossza a 7 m�tert is meghaladhatja; fogs�gban naponta 45 kg t�pl�l�kot is felfal. A kardsz�rny� delfinek csoportjait olyan szoros k�tel�k tartja �ssze, amelyet ritk�n l�tni delfinek k�z�tt.
A sikeres h�mek h�rom vagy n�gy szaporod�k�pes n�st�nyb�l �ll� h�remet gy�jtenek maguk k�r�, a jelek szerint eg�sz �let�kben egy�tt maradnak vel�k, �s t�bb "almot" is k�z�sen nevelnek f�l. Ezekben a csal�dokban teh�t fiatal �s id�sebb egyedek is vannak, h�mek �s n�st�nyek vegyesen. Fogs�gban a kardsz�rny� delfin bar�ts�gos, �s igen j�t�kos.