A l�teny�szt�s sor�n k�l�nleges fontoss�ggal b�r a fert�z� �s rag�lyos betegs�gek kezel�se.
A l� teny�szt�se sor�n �ltal�ban nem l�pnek fel k�l�n�sen s�lyos betegs�gek vagy fert�z�sek. A l� olyan �llat, mely j�l t�ri a szabadban tart�st �s ez�rt k�l�n�sen alkalmas a szilaj tart�sra. Sz�mos esetben figyelt�nk meg olyan p�ld�nyokat, melyek a t�li id�szakot az erd� v�delm�ben, vagy �sszet�kolt mened�kekben v�szelt�k �t, a hegyekben jellemz� hideg �jszak�k ellen�re. Ez nyilv�n nem a javasolt megold�s, f�leg vemhes �llatok eset�n. M�sr�szr�l meggy�z�d�s�nk, hogy amilyen k�ros lehet kitenni a kanc�kat a t�li nappalok �s �jszak�k rideg id�j�r�s�nak, legal�bb ennyire k�ros megk�tve tartani �ket az ist�ll�ban vagy sz�k helyen, hossz� id�n �t bez�rva s�t�t �s nedves helyekre, egy�tt marh�kkal, birk�kkal �s ty�kokkal.
Az�rt tartottuk fontosnak ezt el�rebocs�tani, hogy �rz�keltess�k, mennyire fontos k�r�lm�ny a k�rnyezet a s�lyosabb betegs�geket kiv�lt� okok k�z�tt, mint az influenza.

A lovak influenz�ja el�g �ltal�nosan fell�p� betegs�g a l�teny�szt�sben . K�l�nb�z� form�kban jelentkezhet. N�h�ny �vvel ezel�tt m�g nagyr�szt a l�gutak gyullad�sos t�netei voltak t�bbs�gben, orrfoly�ssal �s k�t�sz�vet gyullad�ssal. Az antibiotikumos kezel�s a m�sodlagos bakteri�lis komplik�ci�k megel�z�s�re, n�h�ny nap alatt biztos�totta minden p�ld�ny eset�n a teljes gy�gyul�st. Az ut�bbi id�kben a vet�l�sek nagyobb sz�m�t figyelt�k meg a vemhess�g hetedik-nyolcadik h�napja t�j�k�n. A vet�l�st ebben az id�szakban el�seg�ti a placenta gyeng�bb hormon�lis v�dekez�se.
Sokszor a vet�l�s m�s betegs�gekre utal� t�netek n�lk�l t�rt�nik.
Az influenza kialakul�s��rt �s sz�mos esetben a vet�l�s�rt a lovak eset�n els�sorban 2 v�rus a felel�s, a L�herpesz 1 �s a L�herpesz 2, melyek laborat�riumi kiteny�szt�se nem mindig egyszer�.
A teny�szt�k megnyugtat�s�ra eml�kezet�nk r�, hogy a fert�z�s ma m�r megel�zhet� �s kezelhet� megel�z� v�d�olt�ssal.

Egy m�sik betegs�g, melyet az ut�bbi id�ben figyelt�nk meg teny�szt�si ter�let�n, a nemi b�rki�t�s (ezant�ma) vagy j�indulat� nemi baj (mely nem �sszet�vesztend� a rosszindulat� nemi bajjal, mely teljesen m�s term�szet� �s szerencs�re mi nem tal�lkoztunk vele). A betegs�g a kanc�t �s a cs�d�rt egyar�nt �rintheti, �s ahogy a neve is mutatja, szexu�lis �ton terjed; a betegs�g okoz�ja a L�herpesz 3 nevû v�rus.
A betegs�g v�r�ses sz�n� ki�t�sekkel jelentkezik, melyek elgennyesednek �s elfek�lyesednek, hasonl�an azokhoz a t�netekhez, melyeket a legel�n tartott tehenek t�gy�n lehet gyakorta megfigyelni.
A himl�re eml�keztet� sebek bebor�tj�k a vagina ny�lkah�rty�j�t �s a kanca nemi szerve k�r�li bõrt, valamint a h�mek p�nisz�t. A sebek egy h�t �s t�z nap k�z�tti id� alatt gy�gyulnak be, egyszer� fert�tlen�t� kezel�s �s antibiotikumos ken�cs hat�s�ra. Id�nk�nt el�fordulhat bakteri�lis fel�lfert�z�d�s, melyek eset�n kiterjedtebb kezel�sre van sz�ks�g.
Term�szetes, hogy a betegs�g felt�n�sekor azonnal be kell sz�ntetni a fedeztet�st.
A m�h fert�z� betegs�gei sokkal gyakoribbak azokn�l a kanc�kn�l, melyek m�r ellettek, mint a kanca csik�kn�l. Gyakran a bakteriol�giai vizsg�lat kimutatja olyan bakt�riumok jelenl�t�t, mint a streptococcus �s a stafilococcus, melyek a m�h fert�z�seinek lehets�ges okoz�i, azokban a kanc�kban is, melyek a klinikai vizsg�lat sor�n nem mutatnak semmilyen erre utal� t�netet, csak �ppen nem maradnak vemhesek.
A Haemophilus equigenitalis, bakt�rium a l��llom�nyokban a term�ketlens�g �s a vet�l�sek els�sz�m� okoz�j�nak tekintenek.
Ugyanez �rv�nyes a fert�z� an�mi�ra is.