A kutyakik�pz�s alapjai

Minden gazdi azt szeretn�, hogy kuty�ja engedelmes legyen. De mit is kell ehhez tenn�nk?
El�sz�r is tudatosan kell d�nten�nk a fajtav�laszt�s k�rd�s�ben. A nevel�s szempontj�b�l l�nyeges, hogy milyen fajt�t v�lasztunk, hiszen az �ltal�nos engedelmess�gi feladatokon t�l lehetnek speci�lis ig�nyeink is, p�ld�ul ha egy igazi h�z�rz�t szeretn�nk.
A kuty�k alapvet�en nagyon okosak, gyorsan �s sz�vesen tanulnak, �r�mmel v�gzik el a r�juk b�zott feladatokat. Minden kutya megtan�that� a leggyakrabban alkalmazott parancsszavak (�l, �ll, fekszik, helyben marad, l�bhoz) meg�rt�s�re �s azok teljes�t�s�re, azonban vannak kifejezetten kik�pz�sre javasolt fajt�k.
�ket haszn�lj�k a rend�rs�gn�l, t�zolt�s�gn�l vagy �k seg�tenek a katasztr�fa s�jtotta ter�leteken a ment�sben.
Ilyen fajta a n�met juh�szkutya, a dobermann, a boxer, az airedale terrier, az �ri�s schnauzer vagy �ppen a rottweiler. Ezeket a fajt�kat az intelligenci�n t�l a kiv�l� �ll�k�pess�g, a b�tors�g, a mozg�konys�g �s a massz�v testalkat jellemzi. Ezek a tulajdons�gok a munkakuty�kn�l n�lk�l�zhetetlenek. El�g, ha csak arra gondolunk, hogy egy rend�rkuty�nak olykor t�bb b�n�z�vel is fel kell venni a harcot. A munkakuty�kat - b�rmely ter�leten dolgoznak is - speci�lis k�pz�snek vetik al�.
H�zi kedvenceinknek azonban elegend�, hogy az alapvet� engedelmess�gi feladatokat megtanulj�k.

A kik�pz�s, nevel�s alapja a szeretet. Ha szeretj�k a kuty�t, �s mi�rt ne szeretn�nk, hiszen az�rt vagyunk gazdik, akkor nagyon sok mindent el tudunk �rni. M�sik fontos dolog a k�vetkezetess�g �s a jutalmaz�s.
A fajtav�laszt�s ut�ni k�vetkez� l�p�s az egyed kiv�laszt�sa. Ez az�rt fontos, mert egy alomban is nagyon k�l�nf�le jellem� egyedek lehetnek, amelyek m�s-m�s feladatra lehetnek alkalmasak. A k�ly�k �let�nek els� 12 het�ben sok minden eld�l. Kider�l, hogyan tud k�z�ss�gi viszonyokat kialak�tani a testv�rekkel, milyen lesz az emberhez f�z�d� kapcsolata, melyeket a j� �s a rossz tapasztalatai alapj�n �l meg. Ezt az id�szakot nevezik korai szocializ�ci�nak, �s �ltal�ban ilyenkor ker�lnek �j gazdihoz is.

Kutat�k kimutatt�k, hogy a korai szocializ�l�d�s id�szak�ban szerzett �lm�nyek, tapasztalatok a kutya k�s�bbi �let�re is kihatnak. Ha p�ld�ul az emberi k�zels�get ebben az id�szakban n�lk�l�znie kellett a k�ly�knek, vagy esetleg b�ntalmazt�k, az a kuty�nak behozhatatlan h�tr�nyt jelenthet.
A legfontosabb jellembeli tulajdons�gok a kutya �let�nek 4-16. hete k�z�tt alakulnak ki, ez�rt a teny�szt�nek d�nt� a szerepe.

Munkakuty�nak ne v�lasszunk f�l�nk, visszah�z�d� k�lyk�t. Ide�lis esetben az alom kiegyenl�tett.
A kiv�lasztott k�ly�k legyen mozg�kony, de ne t�l �l�nk, �rdekl�d� tekintet�. Ha p�ld�ul csettint�nk egyet, akkor szaladjon hozz�nk, �rdekl�dve figyeljen, �s ne h�z�djon be egy sarokba.
M�sik fontos k�rd�s a kutya neme. A kanok kem�nyebbnek mondhat�k, n�ha kem�nyebb k�z kell hozz�juk, mint a szuk�khoz. A szuk�k k�nnyebben tan�that�k, simul�konyabbak �s kev�sb� bonyol�dnak hatalmi harcokba. Enn�l a k�rd�sn�l nagyon fontos a gazda egy�nis�ge is. Van, akihez egy szuka �s van, akihez egy kan kutya illik jobban.
Ha kiv�lasztottuk a kuty�t, �s lehet�s�g van r�, az 5. h�tt�l l�togassuk a teny�szt�n�l, �s j�tszunk vele. Ennek nagy haszn�t vessz�k, ha majd a 8. h�t k�r�l hazavissz�k �s m�r kedves ismer�sk�nt tekint r�nk.

Az al�bbiakban az engedelmess�g alapj�t k�pez� parancsszavakat �s azok betan�t�s�t ismertetj�k.
Els� feladatunk a n�vhez szoktat�s lesz. R�vid, j�l �rthet�, lehet�leg az els� sz�tagban kem�ny hangz�s� h�v�nevet v�lasszunk. Ha a kuty�hoz sz�lunk, mindig kezdj�k a nev�vel, �gy nagyon hamar megtanulja azt. Eleinte ha a kutya reag�l a nev�re, jutalmazzuk meg. Ez k�s�bb m�r elmaradhat.
A beh�v�st a kutya nev�nek kimond�sa ut�n a "hozz�m" parancssz�val gyakoroljuk. Ha szabadban nagyobb t�vols�gokra megy el t�l�nk a kuty�nk, c�lszer� s�p vagy f�ttyjelet alkalmazni a beh�v�sra. Ezt k�zjellel is kieg�sz�thetj�k.
A hallott f�ttyjelre (ami legyen mindig ugyanaz) a kutya felfigyel. Ilyenkor ki�ltsuk, hogy "hozz�m" �s haszn�ljunk k�zjelet is. J� m�dszer, ha ilyenkor elfutunk, hiszen akkor majdnem biztos, hogy a kuty�nk ut�nunk fut. Mindig jutalmazzuk meg, ha visszaj�n. K�s�bb m�r az ismert f�ttyjelre is hozz�nk fog j�nni.

A "helyedre" vez�nysz�val kuty�nkat a biztons�got �s v�delmet ny�jt� h�z�ba, vagy a hely�re tudjuk k�ldeni. Erre sokszor sz�ks�g�nk lesz.
Akkor csin�ljuk �gyesen, ha a kutya r�j�n arra, hogy az a bizonyos hely csak az �v�, ott nem zavarj�k. Figyelj�nk arra, hogy a hely�n soha se szidalmazzuk, csak pozit�v behat�sok �rj�k, hogy szeressen ott lenni. A helyhez szoktat�st �gy is elkezdhetj�k, hogy oda tessz�k az �tel�t, ital�t vagy a j�t�kait. B�rmivel oda csalogathatjuk a kuty�t amit szeret, de ne er�szakoskodjunk vele. A helyhez szoktat�s alatt k�vetkezetesen a "helyedre" vez�nysz�t haszn�ljuk.

A parancsra �ltet�s az egyik legf�bb alapgyakorlat. Ennek hi�ny�ban nem kezdhetj�k el a kik�pz�st. A jobb kez�nkben tartott p�r�zt felh�zzuk �s bal kez�nkkel a kutya far�t lenyomjuk. K�zben az "�lj" parancssz�t mondjuk, majd simogat�ssal dics�rj�k.
Hasonl�an fontos a "fek�dj" parancs is. A n�vend�k kuty�kat �gy tan�thatjuk meg erre, hogy el�sz�r le�ltetj�k, majd bal kez�nkkel a marj�n�l lenyomjuk �s el�ls� l�bait kih�zzuk, �gy kedvenc�nk fek�dni k�nyszer�l. Term�szetesen a "fek�dj" vez�nysz�t haszn�ljuk a m�velet alatt.
Az �ll�t�snak az engedelmess�gi vizsg�n �s a ki�ll�t�sokon t�l haszn�t vehetj�k m�g akkor is, ha p�ld�ul f�s�lni vagy f�rdetni akarjuk kedvenc�nket.
Legyen a kiindul�s az �l� testhelyzet. Jobb k�zzel a p�r�zt el�re h�zzuk, bal k�zzel a hasa al� ny�lunk �s megemelj�k, hogy fel�lljon. Az "�llj" parancssz�t haszn�ljuk.
A helyben marad�st b�rmilyen testhelyzetben tan�thatjuk. P�ld�ul ha fekszik a kutya, t�volodjunk el t�le el�sz�r csak p�r l�p�sre, �s k�zben mondjuk, hogy "ott maradsz". Ha fel akar �llni, ism�telj�k a vez�nysz�t. Id�vel egyre nagyobb t�vols�gokra mehet�nk a kuty�t�l. Amikor k�zeled�nk fel�, baloldalr�l ker�lj�k meg, �ltess�k fel �s dics�rj�k meg.

Kuty�s berkekben ki ne hallott volna m�r az apportr�l. Mit is jelent ez val�j�ban? Az apport francia sz�, azt jelenti elhozni. B�rmilyen t�rgyra haszn�lhatjuk, amit kedvenc�nk majd visszahoz nek�nk, de t�bbf�le m�retben lehet kapni speci�lis apportf�kat is.
Az apport�roz�snak fontos szerepe van, hiszen az apportk�zs�gt�l f�gg, hogy egy kutya j� nyomk�vet� lesz e vagy sem. A kuty�k nagyon sz�vesen j�tszanak, �s �szt�n�sen szaladnak a mozg�sban l�v� t�rgyak, szem�lyek ut�n. Ezt haszn�lhatjuk ki, amikor labd�t, botot dob�lunk neki �s � nagy �r�mmel fut, �s keresi ezeket a t�rgyakat. Mindig a kutya m�ret�hez megfelel� nagys�g� apportt�rgyat haszn�ljunk. El�sz�r gur�tsuk el az �llatt�l nem t�l messze �s menj�nk mi is ut�na, teh�t mutassuk meg az �llatnak, hogy mit kell majd csin�lnia. K�s�bb nagyobb t�vols�gokra is dobhatjuk a labd�t, vagy egy�b t�rgyat, �s k�zben mondjuk az "apport" "hozd" parancsszavakat. A sikert mindig jutalmazzuk!

Minden parancstan�t�sra igaz, hogy csak addig gyakoroljunk a kuty�val, am�g azt sz�vesen teszi. Ne legy�nk t�relmetlenek, �s ne v�rjunk csod�kat sem.
Nincs buta kutya, csak k�nnyebben �s nehezebben tan�that�. Ne adjuk fel a tan�t�st �s semmik�ppen se haragudjunk kedvenc�nkre, ha nem olyan gyorsan tanul, mint ahogy mi azt szeretn�nk. Ha probl�m�k ad�dnak �s bizonytalanok vagyunk, vagy nem �rz�nk kedvet a tan�t�shoz, mindenk�ppen forduljunk szakemberhez. A kik�pz�knek t�bbf�le m�dszer �ll rendelkez�s�kre, �s tapasztalataik alapj�n ki tudj�k v�lasztani a kuty�nknak a legmegfelel�bbet. Lehet�s�g ny�lik bentlak�sos kik�pz�sre, �s elmehet�nk kedvenc�nkkel kutyaiskol�ba is. Ez az�rt is aj�nlatos, mert kuty�nk j�tsz�t�rsakra tal�l, mi meg a t�bbi gazdival megbesz�lhetj�k aktu�lis "kuty�s probl�m�inkat".

Ne feledj�k, hogy szeretettel, odafigyel�ssel �s t�relemmel el�rhetj�k, hogy kuty�nk engedelmes t�rsunkk� v�ljon. �s ami a legfontosabb, ez teljesen term�szetes lesz neki!