11. A RÉTI BAGOLY.

Egyéb neve: réti málonfekvő, nádi szarvasbagoly, nádi fülesbagoly,
mocsárbagoly, mezei bagoly.

(Asio accipitrinus Pall.)

HASZNOS.

11. A RÉTI BAGOLY.

Leirás. Nagyság szerint majdnem megüti a varjúét, tollfüle kicsiny, szeme kénsárga; a fátyol széle szélesen feketén szegett, a hasfélen a sötét hosszfoltok nem csipkések, hanem egyszerűek; a szárnyak hegye túljár a farkon. A csőr, a szem környéke fekete, az álla fehér, a hátfél rozsdasárga és fehéres sötéten iromba; a hasfél világos rozsdasárga sötét hosszfoltokkal; a fark középső tollai élesen körülirott rozsdás szemfoltokkal. Fészkét leginkább a kaszálók és rétségek magas füvébe, tószélek buja növényzetébe, legritkábban fára rakja; a négy-hat fehér, majdnem golyóalakú tojásból álló fészekalja a nálunk fészkelő pároknál májusban található.

Élete módja. Igen jellemző neve a «málonfekvő», mely onnan ered, hogy ez a madár szeret a földön lelapúlva, tehát málon fekve tartózkodni; leginkább kaszálók, tószélek és ingoványok buja füvében, növényzetében tartózkodik; nappal is ébren szokott lenni. A rétibagoly a legkitünőbb egérpusztítók egyike, rámegy nagyobb rovarokra is; de főeledele mégis csak az egér és ha az egér felszaporodva csapássá lesz, az ölyvekkel a rétibagoly is csudálatos módon, mert hirtelenül felgyülekezik. Ilyenkor az egérjárásos helyek körüli bozótokból úgyszólván lépten-nyomon kap szárnyra ez az igen hasznos bagoly és nesztelen, feszítve-úszó röpülésével még külön is gyönyörködteti az embert. Nappal közelre várja be az embert és felkerekedve hamar leszáll, éppen ezért rendes prédája a sok mihaszna koczapuskásnak, a mezőgazdaság nagy kárára.

Rendes hazája ennek a bagolymadárnak a messze észak, honnan őszszel levonul melegebb tájak felé, hogy tavaszkor az erdei szalonkával együtt felvonúljon északnak. Mindkét évszakban vendégünk, de néha meg is telepedik.

Nem ritka.