3. A K�NYA.

Egy�b neve: v�r�s k�nya, fecskefark� k�nya, vill�sfark� k�nya,
kurhejj�, hej�, tikhord� k�nya, sask�nya.

(Milvus milvus Cuv.)

K�ROS.

3. A K�NYA.

Leir�s. Nagyobb a holl�n�l, hosszabb sz�rnynyal �s farkkal: f�lszine rozsdav�r�s s�t�t sz�rfoltokkal �s szeg�sekkel; farka nagyon vill�s. A toj� kev�sbb� szines, a fiak m�g kev�sbb� azok. L�ba gaty�s, cs�dje meztelen, karma el�g er�s, hegyes; cs�r�nek fels� k�v�ja kert�szk�s alak�. Szemcsillaga ez�stfeh�r; cs�re t�v�n s�rga viaszh�rtya. Mer�sz tekintet�, sz�p r�p�l�s� ragadoz� mad�r, mely legink�bb a siks�g erdeinek legmagasabb f�ira rakja f�szk�t; f�szekalja 2-3 ritk�n 4 toj�s, z�ldes feh�r f�ld�n agyagos foltokkal, ir�sokkal �s pontokkal tark�lva.

�lete m�dja. R�p�l�se igen sz�pen kerengve-lebeg� �s n�ha nagy magass�gba is viszen; de pr�d�j�t a f�ldr�l szedi �s ekkor k�zel a f�ld szin�hez �szva-r�p�l, hogy pr�d�j�t k�zelr�l �rhesse. Felszedi az egeret, a gyikot, a kigy�t, a m�g tehetetlen mad�rporontyot; de k�l�n�sen r�veti mag�t a m�g pelyhes csirk�re, lib�ra, kacs�ra, sz�val a baromfira. Ez�rt k�l�n�sen k�ros. Ezt csak az enyhiti meg, hogy igen gy�va, annyira, hogy a j� kotl� m�g el is veri.

A libalegel� szeg�ny mezitl�bosainak tavaszszal, a mikor a zsenge gyepet a pelyhes majors�gnak nagy sokas�ga szinte elboritja, nagy r�me a k�nya �s a mikor meglebben a t�jon, a liba�rz� gyerekek bizony neki szaladnak ki�lt�ssal, kend�lobogtat�ssal, dob�l�ssal ugyancsak riasztj�k a gonosz madarat, legt�bbsz�r sikerrel; de n�ha bizony nem �s akkor odahaza bizony elk�vetkezik a hadd el hadd. - A k�nya sehol sem gyakori; de n�lunk m�g j�csk�n van. T�lire t�l�nk melegebb t�jra von�l, J�zsef-nap k�r�l ism�t itt terem.