GYEREK �S KUTYA

Elj�tt a nagy pillanat: a sz�l�k igent mondtak! Megval�sul h�t v�gre az �lom: kiskutya ker�l a h�zhoz. �mde vigy�zat: legy�nk nagyon megfontoltak, s ne hamarkodjuk el a d�nt�seinket! Gyermek�nk sz�m�ra meghat�roz� �lm�nyt jelent �let�nek els� saj�t kuty�ja.

Kuty�hoz gyerek

Vannak gyerekek, akik egyenesen belesz�letnek a kuty�s �let k�zep�be, hiszen m�r vil�gra j�tt�k el�tt is volt kutya a h�zn�l. Ha az �llat val�ban csal�dtagk�nt �l vel�nk, �s kell�k�ppen j�lnevelt, a kisbaba megsz�let�se nem okoz probl�m�t. Term�szetesen be kell tartani n�h�ny �letbev�g� alapszab�lyt: p�ld�ul azt, hogy a kuty�t �s a gyermeket sohase hagyjuk mag�ra egy�tt, �rizetlen�l! Nem kell r�gt�n a legrosszabbra gondolni: nagys�grendekkel t�bb �jsz�l�tt esik �ldozatul saj�t zavart egy�nis�gû, felel�tlen, �retlen, p�nikba esett anyj�nak, mint a csal�d n�gyl�b� kedvenc�nek (gondoljunk csak a szem�tkuk�ban, nejlonzacsk�ban, kukoricaf�ld�n, em�szt�g�d�rben megtal�lt, t�bbnyire sajnos m�r menthetetlen cs�pps�gekre), de az �vatoss�g soha nem �rthat. M�r az sem tekinthet� �ppen k�v�natosnak, ha a r�csos �gyb�l kil�g� ujjacsk�t a kutyus �s a baba felv�ltva veszi a sz�j�ba. Mivel az els� k�t-h�rom �vben a kisgyermekre nemigen tudunk �sz�rvekkel hatni, minden a kutya fegyelmezetts�g�n �s a gazda �bers�g�n m�lik. Ismerek ugyan olyanokat, akik els� l�p�seiket a csal�d borzas h�z�rz�j�nek sz�r�be kapaszkodva tett�k meg (n�melyik ilyen jelenetn�l magam is jelen voltam), ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kutya alkalmas erre a dajkaszerepre. A nagytestû, kim�rt mozg�s�, higgadt kuty�k itt el�nybe ker�lnek az �r�kmozg�, olthatatlan k�v�ncsis�gt�l �s j�t�kv�gyt�l hajtott ebekkel szemben.

Gyerekhez kutya

Ha a baba sz�let�sekor �ppen nincs kutya a csal�dban, a beszerz�ssel v�rjunk n�h�ny �vet. Csak akkor v�gjunk bele, ha a gyerekkel m�t sz�t tudunk �rteni. A bizonytalanul totyog� kisgyereket a hebehurgya k�ly�kkutya k�nnyen fell�kheti, tûhegyes tejfogaival j�t�k k�zben megsebezheti. Ha v�g�l a megkuty�sod�s mellett d�nt�nk, olyan fajt�t v�lasszunk, amelynek a v�r�ben van, hogy f�lt�n vigy�zza a gazda j�sz�g�t. Az az eb, amelynek a munk�j�hoz �vsz�zadok �ta hozz�tartozik a testk�zeli, m�gis k�m�letes �rintkez�s a b�r�nnyal vagy ak�r baromfival, a kis ember �ps�g�re is tud majd vigy�zni. Vigy�z�s alatt azonban itt is azt kell �rten�nk, hogy maga a kutya ne tegyen k�rt akaratlanul a gyerekben. Soha ne hozzuk olyan helyzetbe az �llatot, hogy �gy �rezze: a kicsit m�sokt�l, idegen emberekt�l kell �ntev�kenyen megv�denie!

Ha az �t-hat �ves kisfi� vagy kisl�ny sz�vesen dicsekszik is el az �vod�ban vagy az iskol�ban n�gyl�b� bar�tj�val, saj�t magunkat ne hagyjuk megt�veszteni: a „kis gazdit” a n�la id�sebb vagy termetesebb kutya sohasem fogja f�n�kk�nt elismerni! A serd�l�kort m�g el nem �rt gyerek a kutya szem�ben nem lehet falkavez�r, ugyanis m�g k�ly�kszaga van. A kell�k�ppen szocializ�lt kutya t�relmesen viselkedik vele szemben, hiszen a gazda „k�lyke”, a j�lnevelt j�kedv�ben �llat engedelmeskedik is n�h�ny vez�nyszav�nak, az akt�v, j�t�kos kutya pedig a k�z�s cselekv�s �r�m��rt ak�r m�g komolyabb egy�ttmûk�d�st ig�nyl� gyakorlatokat is v�gigcsin�l vele, �m teljes m�rt�kben az uralma al� nem veti mag�t: alapvet�en a csal�d feln�tt tagj�nak a kuty�ja marad. Ahhoz, hogy a gyerek t�nylegesen (�s nem csak jogilag) saj�tj�nak mondhassa a kuty�t, meg kell v�rni a t�z-tizenk�t �ves �letkort. Sok f�gg a gyerek �retts�g�t�l is: ki kor�bban, ki k�s�bb v�lik alkalmass� arra, hogy el�sz�r saj�t mag�ra tudjon vigy�zni, majd r�b�zhat� legyen az �llat is. Az els� pillanatt�l kezdve a gyerek viselje gondj�t (persze sz�l�i ir�ny�t�s mellett) az �llatnak, hogy ez�ltal is er�s�dj�n a k�tel�k kettej�k k�z�tt.

A nyer� p�ros

Ha a gyereknek v�lasztunk kuty�t, ne a saj�t �zl�s�nkre hallgassunk! Olyan fajta mellett d�nts�nk, amelyet fizikailag is k�pes lesz uralni, �s amelyben nem teng t�l oly m�rt�kben a „becsv�gy”, hogy a vez�rs�gre t�rve kis gazd�ja ellen forduljon. Azok a fajt�k, amelyek a „b�biszitter-szerepre” alkalmasnak bizonyulnak, itt nem j�hetnek sz�m�t�sba: noha „atyai” j�indulattal viseltetnek a gyerek ir�nt, �ppen az�rt, mert „fel�lr�l n�znek” r�, igaz�n engedelmeskedni nem fognak neki. A boxert p�ld�ul, amely t�k�letes j�tsz�t�rsa a kicsiknek, am�g a sz�l� is jelen van, fel�gyelet n�lk�l s�t�lni engedni vel�k nem �letbiztos�t�s: �l-hal ugyan a gyerekek�rt, de gyenge pontja, hogy nem tûri, ha m�s kuty�k provok�lj�k, s ha „felveszi a kesztyût”, bizony feln�tt kell ahhoz, hogy ak�r k�zzel, ak�r parancssz�val megf�kezze.

A kotor�kebek, ezek a konok, izg�ga kis bajkever�k sem jelentenek ide�lis t�rsat, m�g ha m�ret�kn�l fogva alkalmasnak l�tszan�nak is.

A t�l kicsi �lebek h�tr�nya, hogy a gyerek ker�lhet kellemetlen helyzetbe, ha meg kell v�denie �ket. A vizsl�k jellem�ket tekintve megfelel�ek voln�nak, �m sz�molni kell azzal, hogy minden vad�szkutya sz�m�ra megszûnik a vil�g, ha vadat, vagy annak l�tsz� �l�l�nyt l�t, esetlen vonz� szimatra bukkan. B�rmilyen vonz� „eleven j�t�kkutya” a sp�niel vagy a beagle, �vakodjunk t�l�k: ha a fej�kbe vesznek valamit, neh�z �ket elt�r�teni t�le.

Mindezen szempontok persze csak �ltal�noss�gk�nt kezelhet�k, s akadnak kiv�telek. A fajtatiszta kuty�knak azonban mindenk�ppen megvan a fajt�ra jellemz� egy�nis�ge, hiszen �ppen ez teszi �ket alkalmass� eredeti feladatuk elv�gz�s�re – pontosan ebb�l ad�d�an azonban n�mik�pp „sark�tott jellemek”. Nagyon sokszor �ppen ez�rt a kever�kek bizonyulnak a legjobb v�laszt�snak. Egy sz�, mint sz�z: a gyerek mell� olyan kutya val�, amely val�ban f�gg kis gazd�ja szav�n, �s jobban �rdekli a k�z�s j�t�k, mint a k�lvil�g b�rmif�le ingere.