A MAD�R CSAL�DI �LETE.

Mikor a mad�r m�r meg van �rve, mi k�t, n�ha h�rom �ves kor�ban k�vetkezik be, fias�t�shoz l�t. Kiv�lasztja p�rj�t - ty�kf�l�kn�l bizony t�r�k�sen: egyn�l t�bb j�rcz�t, toj�k�t is - �s azt�n els� gondja a f�szek. Hajh, de az a f�szek nem egyforma �m �s van is err�l a magyars�gnak egy kedves, nagyon tan�s�gos mes�je, mely r�viden sz�lva, igy hangzik:

Nagyon r�stelte a vadgalamb, hogy csak olyan �gb�l t�kolt, sil�ny f�szket tud rakni, holott a szarka nagyon rangos, fedeles f�szket �p�t; megk�rte teh�t a szark�t, tan�tan� meg. A szarka j�kedv�ben v�llalkozott is. Imhol neki�lltak, szedtek �gat, �gacsk�t, selymes f�vet, moh�t �s egyebet, a mi egy cz�meres f�szekhez sz�ks�ges. Azut�n pedig hozz�l�tott a szarka a fund�mentom lerak�s�hoz; a mint pedig ehhez a vastag galyat szedte �s rakta, folyv�st azt hajtogatta:

Csak �gy, csak �gy!

A galamb tud�kos volt, a vastag galyhoz � is csak �rtett valahogyan; az�rt folyton azt felelgette:

T�dom, t�dom!

Erre a szarka m�regbe j�tt, odav�gta a galyat, mondv�n:

Ha tudod, csin�ld!

Evvel elr�p�lt, ott hagyta a tud�kos galambot a fak�pn�l �s az�rt nem tud a galamb mai naps�g sem becs�letes f�szket rakni.

Azt tal�n magyar�znom sem kell, hogy ebben a kedves mes�ben a szarka cserreg�se �s a vadgalamb b�g�sa vagy burukkol�sa van nagy elm�sen �rtelmezve.

�s val�ban, att�l a lapos, a puszta f�ldbe, f�venybe v�jt g�d�rt�l, a melybe a hal�szcs�r tojja k�t-h�rom tarka toj�s�t, addig a remekm�ig, a melyet a f�gg�- vagy az �szap�czinege vagy a n�dirig� �p�t, a fokozatoknak eg�sz sorozatai ismeretesek.

De azt�n nincsen is meghat�bb, kedvesebb dolog, mint annak a megvigy�z�sa: hogyan �p�tik azok a remekl� kis madarak f�szk�ket; hogyan r�p�l a kis p�rocska felv�ltva tizezerszer ide-oda, mindenkor hozv�n piczi cs�r�ben egy-egy mohaszirmot, finom gy�keret, f�sz�lat, majd gyapj�t, sz�rt �s v�gre finoms�gos pelyhet; hogyan rakosgat, fonogat; hogyan forgol�dik, nyomkod, mig v�gre k�sz a term�szet egy-egy remeke: a puha f�szek.

L�ssuk most m�r az ilyen remeket. A legmesteribb alkot�s a f�gg�-czinege f�szke - II. k�p. A picziny mad�rka tarka; cs�r�csk�je �rszer� �s evvel �p�ti meg a p�rocska nem is eg�szen k�t h�t alatt ezt a meleg mad�rotthont, mely egy f�z lehajl� �g�ra van finom h�ncscsal er�sen odak�tve �s a ny�r, a f�z, a gy�k�nybuzog�ny �s a bog�ncs finom gyapj�b�l, r�p�l�, bolyhos magv�b�l gondosan megsz�ve, kirakva; oly t�k�letesen, puh�n �s tart�san, hogy nincs kalapos, a ki igy eltal�ln�. Ez a f�szek zacsk�alak�; v�konyabb v�g�n beb�v�val, mely n�ha cs�ves alak� is. A f�szek mind�g a viz f�l�tt, szabadon f�gg�get, �gy, hogy a szell� l�gyan ringatja; de a sz�l, a vihar bezzeg csapdossa is; - se baj, a hajl�kony �g enged, se toj�s, se poronty ki nem hullhat!

Ez a kis remekl�s oly t�m�tt �s oly meleg, hogy a dunamenti f�zeseket b�v� r�czs�g buzg�n szedegeti, felhasogatja, hogy t�l idej�n meleg�t� kapcz�nak haszn�lhassa kis gyerek�nek l�b�ra. A f�szek bels� cs�sz�j�be rakja le a toj�ka �t vagy h�t feh�r, szinte csak babszem nagys�g� toj�s�t, a melyb�l az anyaszeretet melege tizenh�rom nap alatt k�lti ki a meztelen, vaksi, tehetetlen porontyocsk�kat, hogy azt�n csod�latosan r�vid id� alatt any�nyiv� fel�polgassa.

II. A F�GG�-CZINEGE �S A F�SZKE

No, de miel�tt hogy tov�bb haladn�nk, j� lesz a mad�rtoj�ssal is megismerkedni. A ki csak eszi a toj�st, k�nnyen k�rdheti, hogy h�t ezen mi lehet a megismerni val�? Pedig bizony csudadolog az! Van a toj�snak meszes h�jja, n�ha feh�r, n�ha tarka, n�ha szines, n�ha iratos. Bel�l a vastagabb v�gen van a leveg�s �reg, azt�n a feh�rje, azt�n a sz�ke vagy szikje, ebben a csira, azt�n a s�rg�ja, azt�n a zsin�rja. Mikor a csira megterm�keny�l �s a toj� lerakja a toj�st, m�r a hanyat, akkor kezd�dik a k�lt�s vagy kotol�s, melyet n�ha csak az anyamad�r, n�ha mind a k�t ivar felv�ltva v�gez. Erre az id�re p�r�re kopaszodik a kotl� mad�r melle, v�re kit�zesedik �s a kotl� mad�r azon van, hogy a toj�st folytonos-folyv�st egyform�n melegen tartsa: �l rajta reggelt�l napestig, alkonyatt�l reggelig, alig t�vozva perczekre is. K�zben-k�zben m�g meg is forgatja a toj�sokat, hogy egyform�n melegedjenek. Kis mad�rn�l eltart ez a kotol�s tiz napig, de a hatty�n�l harmincz�t napig is. D�lszakon a strucz a nap hev�t is felhaszn�lja �s van mad�r, a ki erjeszt� halomf�szket kapar �ssze s az erjed�s meleg�t haszn�lja fel a kotol�sra; a mad�r neve Talegalla.

A meleg folytonoss�ga fejl�d�sre ind�tja a nyom�st�l megterm�keny�tett csir�t. Erezetek futnak sz�jjel �s egy pont l�ktetni kezd: a sz�v ez! Lassank�nt alakot �lt a fejl�d� csira, mad�rporonty lesz bel�le; �s a mikor meg�rik, cs�r�csk�j�vel kiv�gja mag�t a meszes burokb�l.

A mi ty�kf�le, mint a f�rj, a fogoly, a f�cz�n, a fajd �s egy�b, annak finom pehelylyel bor�tott csirk�je, a mint megsz�radt, azonnal k�veti �des anyj�t; azonm�don a r�cze, a l�d �s egy�b �sz� vizimad�r apr�k�ja is. Bezzeg a t�bbi mad�rnak a toj�sb�l kib�v� porontyja meztelen, vaksi, s�rga sz�jsz�l� �s tehetetlen, a melyet �gy kell fel�polgatni �s ha sok a f�szekalja, mint a czineg�kn�l, nemcsak dolga van a sz�l�knek, hogy a t�pl�l�kot beszerezz�k, hanem sorrendet is kell tartani, nehogy valamelyik apr� �hen maradjon �s elpuszt�ljon.

III. 1. �K�RSZEM-, 2. T�ZOK TOJ�SA

A mad�r csal�dalap�t�sa �s gondoz�sa a term�szetnek leggy�ny�r�bb t�nem�nye, az emberre n�zve pedig nagyjelent�s�g� �s oktat�. Ha elgondoljuk, hogy d�lszakon van kolibrimad�r, melynek toj�sa alig bors�nagys�g� �s ott a strucz, melynek toj�sa akkora, mint az ember feje - de n�lunk is itt az �k�rszem toj�sa, mely nem is a legkisebb, �s itt a t�zok�, mely nem is a legnagyobb - III. k�p -, �m ezekben ak�r kicsinyek, ak�r nagyok, egyform�n k�l az �let az anya- �s sz�l�i szeretet meleg�t�l, ott bent egy meszes burokban: elismerj�k, hogy nagy �s remek dolog az! Inti ez az embert is, hogy csal�di �let�ben egyforma meleget tartson, legyen p�rj�val szemben odaad�, �ldozatra k�sz, mint a mad�r; �s ivad�k�val szemben is �ppen oly h�s�ges, gondos, mint a mad�r.

De te kegyes olvas�, azt k�rded �nt�lem, hogy h�t a madarak k�z�tt nincsen kiv�tel? Oh dehogy nincs, dehogy nincs! Ott a kakuk, a ki m�s mad�r f�szk�be tojja le toj�s�t �s �gy menek�l a fentart�s minden gondj�t�l. No de hiszen: «ne sz�lj sz�m, nem f�j fejem» bizony egy �rva sz�val sem feszegetem, hogy tud-e ilyenekr�l emberfia, falu, v�ros - de m�g a tekintetes v�rmegye is? - Tud �m! eleget!!

De nem err�l van most sz�, mert m�g m�s dologr�l is meg kell eml�kezn�nk, nagy r�viden, mert k�l�nben vastagra tal�l h�zni a kicsinynek sz�nt k�nyv.

A madarakn�l rendszerint a h�m a szebbik szin� - szemeink el�tt van a kakas; a toj� szer�nyebb. De a ragadoz�kn�l, mint sasokn�l, s�lymokn�l, h�j�kn�l �s hasonl�kn�l, a toj� a testesebb, er�sebb, mert a csal�d felnevel�se ink�bb re�nehez�l, ez pedig er�t k�v�n.

A fi�k�k hamar fejl�dnek s �szre kelve m�r mind any�nyiak s a n�lunk term�k ekkor m�r mind sz�rnyaszabadj�n vannak; a mi v�ndorfajta, mind el is k�lt�zik t�l�nk messze d�lszakra, legt�bbje tengeren kelve �t, tal�n legink�bb a Nilus foly� v�lgy�let�be.

A v�ndorl� mad�r r�p�l�se nagyon sebes. M�g a varj� is, mely D�ni�b�l Angli�ba r�p�l, �r�nk�nt 27 m�rtf�ldnyit halad az �szaki tenger f�l�tt.

De a fi�k�k az els� esztend�ben nem hasonl�tanak mindenben az �regekhez �s eltelik n�melyikn�l h�rom esztend� is, a m�g tollazata teljes �kess�g�t �ri el.

A szinek kifejl�d�se legt�bbnyire vedl�s vagy lohosod�s �tj�n t�rt�nik, a mikor a mad�r a r�gibb toll�t elh�nyja s hely�be �j n�vekedik. N�mely madarakn�l, �gy viziekn�l, a lohosod�s oly �ltal�nos, hogy hetekre tehetetlenekk� v�lnak, nem tudnak r�p�lni �s k�nnyen �ldozat�l esnek.