4. AZ �LYV.

Egy�b neve: eger�sz�, eger�sz� �lyv.

(Buteo buteo L.)

HASZNOS.

4. AZ �LYV.

Leir�s. Sz�n �s tark�t�s szerint nagyon sokf�le v�ltozatoss�got mutat. Holl�n�l nagyobb, z�m�kebb ragadoz� mad�r. Leg�lland�bb jegye az, hogy a cs�r t�v�nek viaszh�rty�ja �s a meztelen l�bcs�dje s�rga, orralyuka k�rtealak�, a szem csillaga sz�rke vagy barna; az evedz� �s korm�nytollak sz�ra feh�r; a farkav�ge elv�gott, a fark pedig tizenh�t s�t�t rovott szalagot mutat. N�ha ink�bb feh�ret, n�ha barn�t, n�ha feket�st mutat� mad�r. Cs�re fels� k�v�ja �vesen hajl�, �l�n kiss� kisz�lelt. F�szk�t a legmagasabb b�kk- vagy t�lgyf�kra rakja, f�szekalja 3-4 toj�s; ritk�n feh�r, legt�bbsz�r vil�gos alapon agyagos foltozattal �s szepl�z�ssel.

�lete m�dja. A hegys�get �s a s�kot egyform�n kedveli, t�lszak�ra t�l�nk d�libb vid�kre von�l; de enyhe teleken megmarad. R�p�l�se sz�p, �sz�; kerengve pedig «ki�-ki�-» vijjog�st hallatva, nagyon magasra r�p�l; kereng�se igen sz�p �s csavarosan viszen f�lfel�. Leng�n r�p�lve f�lszedi a b�k�t, gy�kot, sz�ks�gben m�g a m�rges k�gy�t is; de h�rcs�k, vakondok, patk�ny, kis ny�l mellett f�f� t�pl�l�ka m�gis csak az eg�r; a mely csemeg�b�l egyszeri j�lak�sra kell 20-30 darab is. Ezt az � f�eledel�t lesve szerzi, legink�bb �gy, hogy petrencz�re, bogly�ra, kar�ra, sz�raz f�ra felkap �s mozdulatlan�l �lve, �ppen csak a fej�t forgatva, kiv�rja az egeret. Ekkor sz�rnyat bontva lecsap �s felszedi pr�d�j�t. Eg�rj�r�sos �vekben a megt�madott t�jra az �lyvek felgy�lekeznek �s ugyancsak lakm�roznak. A h�l�helyek f�i alatt ilyenkor sz�z�val hever a ki�krendezett eg�rsz�r-gomolyag.

Ekkor j�l tenn� a gazda, hogy egeres tagj�ra �l�f�kat �llitana, hogy az �lyv letelepedhessen �s lesbe �llhasson. Embermagass�g�, karvastags�g� hus�ng, felj�l keresztf�val el�gs�ges erre a cz�lra. Igy az �lyv a gazd�nak hasznos.

Igaz, ha f�cz�nyosba veszi be mag�t, vagy oda, a hol a fogoly, a ny�l v�dve van, nagy k�rt okoz.

N�lunk m�g b�ven van.