A polipok tal�n a legismertebbek a fejl�b�ak k�z�tt. Kb. 200 fajt ismer�nk. A m�ret�k n�h�ny cm-t�l 3,5m-ig v�ltozhat. Rendszerint a nagyobb fajok a hidegebb �szaki vizekben tal�lhat�k. A k�z�ns�ges polip, az Octopus vulgaris az �sszes �ce�nban megtal�lhat� �s 90cm hossz�. Legt�bbj�k sek�ly, part menti v�zben �l vagy barlangokban az �ce�n m�ly�n. Egyed�l �lnek �s nem utaznak rajokban. N�melyek k�vel torlaszolj�k el a barlangjuk bej�rat�t a betolakod�k ellen. Ha nem tal�lnak term�szetes od�t, a polipok sz�vesen bek�lt�znek egy �reg aut�ker�kbe, agyaged�nybe vagy �vegkors�ba.

A polip teste �gy n�z ki, mint egy red�z�tt b�rzs�k. A szem�k el�tt nyolc karjuk van. A karok alj�n ak�r 240 tapad�korong is lehet, k�t sorban. Ezek a tapad�korongok szinte lehetetlenn� teszik, hogy elmozduljon a polip, ha egyszer hozz�tapadt egy t�rgyhoz. Ha egy karja leszakad egy ragadoz� miatt, id�vel visszan�.

Ha egy polip kiterjeszti a karjait �s le�szik az �ce�n fenek�re, akkor nagyon hasonl�t egy ejt�erny�sre. A karok k�zpontj�ban van tal�lhat� a sz�jny�l�s. A sz�ja, melyet t�pl�lkoz�sra haszn�l, nagyon hasonl�t a papag�j cs�r�hez. Ezt a r�kok, kalm�rok v�z�nak felt�r�s�re haszn�lja, ami a polipok kedvenc eledele. Ha a cs�r elkapja a pr�d�t, m�reganyagot visz a test�be. A m�reg megb�n�tja az �ldozatot �s megpuh�tja a h�s�t, �gy a polip ki tudja sz�vni az eg�szet a kis sz�j�ba. Ilyen m�don a v�zon k�v�l mindent elnyel. A b�v�rok gyakran tal�lnak a polip barlangja mellett egy halom �res kagyl�t, melyeket ev�s ut�n kil�kd�s�tt.

B�rki, aki megpr�b�lt polipot fogs�gban tartani, val�sz�n�leg tapasztalta, hogy ez az �llat mestere a szabadul�snak. Mivel nincs v�za, nagyon kis lyukon is �tf�r. Ha az akv�rium le van fedve, a polipnak csak egy nagyon kis lyukra van sz�ks�ge a szabadul�shoz. �gy t�nik, hogy a v�z hi�ny�nak megvannak az el�nyi. Igen, de a kem�ny v�z hi�nya miatt elv�sz egy fontos v�delem a t�mad�sok ellen. Akkor milyen v�dekez�se van az olyan ellens�gekkel szemben, mint a c�p�k �s angoln�k?

A t�mad�skor az els� dolog, amit egy polip meg tud tenni, az a sz�n�nek a v�ltoztat�sa. Ez hasonl�v� teszi a teste sz�n�t a k�rnyezet�hez. Speci�lis sz�nanygot tartalmaz� �regek vannak v�gig a test�n, melyeket kromantof�rnak h�vnak. Ezek kiter�lnek �s ellen�rzik a pigmentet a testen bel�l. A kromantof�rok seg�ts�g�vel a pigment megv�ltoztatja a sz�n�t, �gy, hogy t�bb sz�nanyagot bocs�t ki. Ha a kromantof�r ellazul, az �sszes sz�nanyag a sejtek egy pontj�ba ker�l, �gy az �llat sejtjei elsz�ntelenednek. �gy a sz�ne lehet piros-barna, s�rga-narancss�rga, k�k-z�ld vagy feh�r. A k�ltakar�j�nak az anyaga is meg tud v�ltozni. �lc�zni tudja mag�t, hogy �gy n�zzen ki, mint egy k�, korall vagy tengeri h�n�r.

HA ezek a taktik�k nem m�k�dnek �s nincs el�rhet� mened�khely, akkor a polip ki tud bocs�tani egy fekete tintafelh�t. A tinta k�t dolgot tesz El�sz�r is ez elrejti az �llatot. Az �hes elektromos angolna elk�pzelhet�, hogy nem l�tja meg a polipot a v�zben lev� hom�lyos folt miatt. Miel�tt a tinta kitisztulna a v�zben, vizet pr�sel ki a szifonj�n, �s gyorsan elt�nik onnan. A polipok nagyon gyorsan csak kis t�vols�got tudnak megtenni.

A m�sik dolog amit a tinta tesz az az, hogy egy id�re teljesen elveszi az angolna szagl�s�t. Mire visszat�r a szagl�sa, a polip m�r a biztons�gos b�v�hely�n van.

A polip �ltal�ban a rejtekhely�n marad addig, ameddig nem megy �lelem ut�n kutatni. M�gis van egy id�szak a r�vid �let�ben, amikor egy�ltal�n nem keres t�pl�l�kot.

A k�z�ns�ges polip, az Octopus vulgaris n�st�nye annyira vigy�z a pet�ire, hogy semmit sem eszik a pet�k lerak�sa ut�n. P�rz�s ut�n a n�st�nynek ak�r 45000 pet�je is lehet, amiket az od�ja tetej�re rak. A kikel�s�kig fogja �rizni �ket, ami 1-2 h�napot vesz ig�nybe. A karjaival kergeti el az apr� szemcs�ket, amik r�telepedhetnek a pet�kre �s vizet fecskendez a szifonj�b�l, ha erre sz�ks�g van. Ezt ut�gondoz�snak nevezz�k. Soha nem hagyja el a pet�ket, m�g az�rt sem, hogy t�pl�l�k ut�n n�zzen. Sajnos a t�bb sz�z pete kikel�se ut�n az anya elpusztul.

Hab�r a SCUBA felszerel�si t�rgyai �s kifinomult mer�l� j�rm�vei lehet�v� tett�k az emberek sz�m�ra, hogy egyre t�bbet tudjanak meg a polipok szok�sair�l, az emberis�g kb.2000 �ve tud a polipok l�tez�s�r�l. El�sz�r Arisztotel�sz �rt r�luk Kr.e.300 k�r�l. Jap�nban, Portug�li�ban, Spanyolorsz�gban, de m�g az USA-ban is vannak olyan receptek, amelyek elk�sz�t�s�hez sz�ks�ges a polip. Azonban a tud�sok el�nyben r�szes�tik a fejl�b�ak agy�nak tanulm�nyoz�s�t. A gerinctelenek k�z�l ezek rendelkeznek a legfejlettebb aggyal. K�s�rletek bizony�tj�k, hogy a polipok k�pesek rendk�v�li dolgokat tenni, pl. el tudj�k t�vol�tani a kors� dug�j�t, hogy hozz�jussanak a benne l�v� t�pl�l�khoz. Ezek a k�pess�gek elb�v�lik a megfigyel�ket.