Gyakran feltett k�rd�sek

Meddig �l a macska? Mikor lesz ivar�rett?

Mikor v�laszthat� el a k�ly�k? H�nyszor egyen?

Hol vegy�nk macsk�t? Milyen fajt�t? Fi�t vagy l�nyt?

Mi�rt randal�rozik este? �sszeszoktathat�-e kuty�val?

Mosson-e fogat?Milyen hat�ssal van a macsk�ra az ivartalant�s?

Meddig �l a macska?
A macsk�k �tlag �letkora 12–14 �v. Egy macska�v nagyj�b�l 7 emberi �let�vnek felel meg. Az idõben, teh�t m�g az ivar�r�s elõtt, ivartalan�tott macsk�k 2–3 �vvel tov�bb �lnek. Leg�regebb hazai macskaismerõs�nk, egy cirmos h�zimacska, 21 �vet �lt meg. A Guiness Book of Records szerint a vil�g leg�regebb macsk�ja 31 �vig �lt.



Mikor lesz ivar�rett?
�tlagosan 6 h�napos korban. De ez f�gg a fajt�t�l is, nõst�nyek eset�ben a sz�let�si h�napt�l is. A h�zimacska nõst�nyek a sz�let�si �v�ket k�vetõ janu�rban t�zelni kezdenek, teh�t az �prilisban sz�letett macsk�k 8 h�napos korukban, m�g az augsztusban sz�letettek ak�r m�r 4–5 h�napos korukban is elkezdhetik. A h�mek 6–8 h�napos korukra v�lnak ivar�rett�. A perzsa t�pus� macsk�k k�sõbb �rnek, �s ak�r 2 �ves korukig is v�rhatnak vele. A szi�mi t�pus�ak ugyanakkor kor�n kezdik. A t�l korai ell�s a nõst�nymacsk�t nagyon megviseli �s n�veked�s�t visszaveti. A teny�szmacsk�kat az 1 �ves kor bet�lt�se elõtt nem szokt�k "munk�ba" fogni.


Mikor v�laszthat� el a k�ly�k?

A k�zhittel ellent�tben 10–12 hetes kor az igazi. A t�l kor�n, 6–8 hetes korban elv�lasztott k�ly�k szem�lyis�ge kialakulatlan, emiatt lehet, hogy t�l f�l�nk, illetve t�l agressziv macsk�v� n�vi ki mag�t. Az elv�laszt�s egy�bk�nt folyamat, az anya�llat fokozatosan szoktatja r� a k�lykeit a szil�rd t�pl�l�kra 4 hetes korukt�l kezdve. Fontos, hogy a k�lyk�k 10–12 hetes korukig egy�tt maradjanak anyjukkal a csal�di k�rnyezetben, mert ebben az idõszakban tanulj�k meg – anyjuk p�ld�ja �s az egym�ssal val� j�t�k sor�n – mindazt, amire a felnõtt �letben sz�ks�g�k lesz.


H�nyszor egyen?

A legt�bb gazda naponta k�tszer, reggel �s este, eteti kedvenc�t. A term�szetben a macsk�k fõk�pp az esti sz�rk�letben �s hajnalban vad�sznak, de napk�zben sem hagyj�k ki az ad�d� lehetõs�get. A l�nyeg az, hogy a napi mennyis�get osszuk el az etet�sek k�z�tt �s ne dupl�zzuk meg az adagot puszt�n az�rt mert k�tszer kap enni. A keveset mozg� macska hajlamos az elh�z�sra, ez pedig – �ppen �gy, mint az emberekn�l – betegs�gekhez vezethet.



Hol vegy�nk macsk�t?

Macsk�b�l nincs hi�ny, hiszen alig tal�lni gazd�t az el�rvult macskak�lyk�knek. Ha m�gis valaki ink�bb pedigr�s macsk�ra v�gyik, csak j� h�rû teny�sztõtõl vegyen k�lyk�t. N�zzen j�l k�r�l a teny�sztõ h�zat�j�n, ha a k�r�lm�nyek lomposak, piszkosak, ne vegyen ott macsk�t. A k�ly�k legyen legal�bb 10 hetes �s rendelkezzen a sz�ks�ges olt�sokkal (minimum gyomor-b�lgyullad�s, macskan�tha ellen) �s errõl legyen �llatorvosi igazol�s is. Legyen f�regtelen�tve is. A sz�lei �s alomtestv�rei legyenek tiszt�k, eg�szs�gesek. Felt�tlen�l k�ssenek ad�sv�teli szerzõd�st. Gyan�s, ha valaki t�l olcs�n k�n�lja a k�lyk�ket, egy j�raval�, eg�szs�ges k�ly�k, oltva, f�regtelen�tve, t�rzsk�nyvezve t�bb t�zezer forintba, vagy esetleg t�bbe is ker�l. Vannak, akik �gy szeretn�nek sp�rolni, hogy t�rzsk�nyv n�lk�li macsk�t keresnek. Mondhatn�nk: olcs� h�snak, h�g a leve. A mag�ra valamit is ad� teny�sztõ t�rzsk�nyv n�lk�l nem ad el macsk�t! Csak a "szapor�t�k" �s a "macskafarmok" tulajdonosai tesznek ilyet. Õket pedig jobb nagy �vben elker�lni.



Milyen fajt�t? Fi�t vagy l�nyt?

B�r a macsk�k k�z�tt nincsenek olyan m�retbeli elt�r�sek, mint a kuty�k eset�ben, a k�l�nf�le fajt�k jelleme igencsak elt�rõ. A legnyugodtabbak a hossz� szõrû fajt�k, viszont az õ bund�juk napi rendszeres gondoz�st ig�nyel. A szi�mi �s vele rokon fajt�k igen �l�nkek, mozg�konyak, besz�desek, õk nem val�k ideges embereknek. Bõvebbet a Macskafajt�k c�mû rovatunkban tal�lhat. Hogy fi�t vagy l�nyt v�lasztunk majdnem mindegy. Mindkettõ igen kedves, �s az is marad, ha idõben ivartalan�tj�k. Az ivar�rett h�mek fr�csk�lnek, elcsavarognak (�s �ltal�ban elvesznek,mert v�gzetes balesetet szenvednek, ha viszont nem j�rnak ki, akkor gazd�juk �let�t pokoll� teszik �lland� nyirvog�sukkal �s a bûz�kkel). A nõst�nyek (ha kij�rnak) �vente minimum k�t almot sz�lnek, s a k�lyk�k elhelyez�se okoz megoldhatatlan probl�m�t. Az ivartalan�t�s hat�s�ra a macska �r�kre "kamasz" marad, vid�m, j�t�kos, kedves t�rsk�nt �li le az �let�t, amely 2–3 �vvel hosszabb is lesz, mint a nem ivartalan�tott macsk�k�.

Mi�rt randal�rozik este?

Az ok nem ismert, csak a jelens�g. Este 10–11 �ra k�z�tt t�r ki a macsk�n a l�z, minek k�vetkezt�ben fel, s al� rohang�szik a lak�sban, felugrik a szekr�ny tetej�re, felrohan a f�gg�ny�n a karnisra, stb, �s k�zben olyan k�pet v�g, mint aki azt j�tsza, hogy �ld�zik, hiszen senki nem kergeti �s a r�m�let is csak tettet�s. Amikor ett�l el�gg� elf�rad, v�g�l nyugov�ra t�r. A szok�s gyakorta er�t vesz ifjoncokon. Majd k�s�bb, 3–4 �ves kor ut�n, ritk�bban jelentkezik a roham.

�sszeszoktathat�-e a kuty�val?

Felt�tlen�l, de csak abban az esetben, ha a kuty�t nem nevelt�k macskagy�l�letre. Mint minden m�st ezt is k�ly�kkorban lehet a legsikeresebben elkezdeni. K�ly�k macska �s k�ly�k kutya �sszeszoktat�sa gyerekj�t�k. Feln�tt macska �s k�ly�k kutya bar�ts�ga szint�n nem szokott nehezen menni. J�lnevelt feln�tt kutya �s k�ly�k macska is hamar �sszeszokik. Vannak azonban kutyafajt�k (pl. foxi), �s egyes egyedek, amelyek soha nem szoktathat�k �ssze feln�tt korban macsk�val, mert a v�r�kben van a gyilkol�si v�gy. Sajnos teh�t vannak kuty�k, amelyek vesz�lyt jelentenek a macsk�ra. �ltal�ban azonban a macska az, aki terroriz�lja a kuty�t, � pedig ezt megad�an t�rni szokta.


Mosson-e fogat?
A Gallup Int�zet az amerikai macskatart�k k�r�ben felm�r�st v�gzett �s meg�llap�totta, hogy �t gazda k�z�l csak egy volt olyan, aki valaha is pr�b�lkozott macskafogmos�ssal. A gazd�k 22%-a alkalmazza a macskafogmos�st, de t�z gazda k�z�l csak egy mossa meg a macsk�ja fog�t minden nap, t�zb�l n�gy ezt hetente egyszer teszi meg, �s t�zb�l kett� �vente csak egy p�r alkalommal ker�t erre id�t. A gazd�k 63%-a soha nem tiszt�ttatta meg a macsk�ja fog�t �llatorvossal. Amerik�b�l sz�rmazik az a hivatalos adat is, amely szerint az amerikai macsk�k 75%-�nak fogprobl�m�i vannak. N�lunk hasonl� felm�r�sek nem t�rt�ntek, de a macskatart�si szok�sok, valamint az �llatorvosi megel�z� kezel�sekre ford�tott lanyha figyelem alapj�n v�lhet�, hogy a helyzet enn�l rosszabb. Pedig kaphat� m�r itthon is macskafogkefe �s fogkr�m is.



Milyen hat�ssal van a macsk�ra az ivartalan�t�s?
Ma m�r szerencs�re egyre kevesebbeket kell hosszasan gy�zk�dni az ivartalan�t�s fontoss�g�r�l, hiszen a legt�bben elismerik ennek l�tjogosults�g�t �s �sszerus�g�t a nemk�v�natos, k�borl�sra �t�lt macsk�k szaporod�s�nak megel�z�s�ben. Az ivartalan�t�s elv�gz�s�re mag�t els� alkalommal elsz�n� gazd�t legink�bb k�t dolog aggasztja: maga a m�t�t �s annak vesz�lyei, valamint az, hogy a beavatkoz�s milyen hat�ssal lesz a macska viselked�s�re. Att�l tartanak, hogy elveszti harci kedv�t �s �gy m�s, nem ivartalan�tott macsk�kkal szemben h�tr�nyos helyzetbe ker�l. Ez az aggodalom nem indokolt, hiszen az ivartalan�tott �s kasztr�lt macsk�kb�l �ll� kol�ni�k vizsg�lata azt mutatta, hogy az ivartalan�tott �s kaszr�lt egyedek nagyobb toleranci�val viseltetnek a nem ivartalan�tott macsk�kkal szemben, ez ut�bbiak viszont nem �ld�zik �ket, mert nem sz�m�tanak vet�lyt�rsnak. Azon t�l, hogy az ivarz�ssal kapcsolatos viselked�s nem jelentkezik t�bb�, az ivartalan�t�s alig okoz v�ltoz�st a n�st�ny macska viselked�s�ben. A h�m kasztr�l�sa ugyanakkor cs�kkenti a val�sz�n�s�g�t, hogy az �llat fr�csk�lni fog, �s vizelet�nek buze is cs�kken. K�borl�si hajlama is kisebb lesz, tov�bb� nem verekszik m�s h�mekkel az ivarz� n�st�ny�rt foly� harcban. Tov�bbi el�nye, hogy a kasztr�lt h�mek �s az ivartalan�tott n�st�nyek �lettartama hosszabb, mint azok� a macsk�k�, amelyek a mut�ten nem esnek �t. Az ivartalan�t�s mindk�t nem eset�ben annyiban �rinti a macska viselked�s�t, hogy "l�lekben" serd�l�k, ifj� feln�ttek maradnak. Vagyis a 6-10 h�napos korukra jellemz� viselked�sform�k fennmaradnak. Megmarad a j�t�kos kedv, a m�s macsk�k k�zels�g�t j�l t�r�, esetenk�nt kifejezetten �lvez� hangulat, a gazd�hoz val� k�t�d�s.

Mikor m�ts�k meg?

�ltal�ban 6 h�napos kor az az id�, amikor erre �rdemes sort ker�teni. A legt�bb macska 6 h�napos kora ut�n hamarosan ivar�rett� v�lhat, �rdemes a m�t�tet m�g ez el�tt elv�geztetni. Semmi nem indokolja azt a - ma m�g az �llatorvosok sz�les k�r�ben elterjedt - n�zetet, hogy n�st�ny macska ivartalan�t�s�t csak az els� alom megsz�let�se ut�n kell elv�geztetni. Sz�ks�gtelen, hogy a tapasztalatlan gazda vesz�dj�n az alom felnevel�s�vel, a k�lyk�k �j gazd�inak felkutat�s�val, hiszen ez a legt�bb esetben megoldhatatlan feladat. R�ad�sul �s �ppen ez�rt k�nytelenek l�zasan �s val�j�ban indokolatlanul k�rni a probl�m�kkal am�gy is agyonterhelt �llatv�d� szervezetek seg�ts�g�t.