Ha ne adj’ Isten arra vetemednénk, hogy elmegyünk egy istállóhoz, nem árt néhány dologgal tisztában lennünk. A legtöbb tulajdonos nem szereti, ha idegenek teletömik a lovait kockacukorral, ugyanis a ló fogazatának is ugyanúgy árt, mint az emberének. A lovak szívébe lophatjuk viszont magunkat a következő nyalánkságokkal, amire a tulajdonos sem néz ferde szemmel: félbevágott alma, görögdinnye héja, sárgarépa, száraz kenyér (ami nem penészes és ropog). Vigyázni kell azonban a túl sok és túl rendszeres kényeztetéssel, mert a ló követelőzővé válhat. A legjobb megoldás, ha lovaglás után nem kézből adjuk neki a finomságokat, hanem előre elrejtjük az etetőjében. Idegen lóhoz mindig lassan közelítsünk, főleg, ha a legelőn van. Mindig figyeljük a füleit: sok mindent elárulnak. Ha felkapja a fejét és hátrasunyítja a fülét, jobb ha tovább nem is közelítünk.
Lovat sose közelítsünk meg hátulról, mert megijedhet és hátrarúghat. Ha istállóban áll, először mindig szóljunk hozzá, aztán ha észrevett, akkor menjünk csak mellé. Az ismeretlen csikós kancát jobb, ha békén hagyjuk.
Lovak körül ne futkározzunk, a kisgyerekekre is fokozottan ügyeljünk. Bár a lovak (általában) nem taposnak rá semmi élőre, azért nem árt az óvatosság.