Földünk legnagyobb állatai

Az emlősök osztályába tartozó cetek Földünk legnagyobb állatai közé tartoznak, akikkel soha nem bánt kegyesen az emberiség.

Egy bálna koponyája

Az emlősök osztályába tartozó cetek Földünk legnagyobb állatai közé tartoznak. Első képviselőik az eocénban jelenhettek meg (55-36 millió éve), mai elképzeléseink szerint szárazföldi ősökből alkalmazkodtak ismét a vízi életmódhoz. Mellső végtagjuk úszóvá módosult, rajta az ujjak sem ismerhetők fel, a hátsó végtag függesztőváza hiányzik, maximum egy kis csont képviseli a medencét. A vízi életmódhoz alkalmazkodott légzőrendszerük is, tüdejük testük hátoldalán van, orrnyílásuk a koponyájuk tetején. Szaglószervük csökevényes, szemük kicsi, a legtöbb faj tájékozódáshoz ultrahangot használ.

Kardszárnyú delfin

A ceteknek két csoportja ismert, a sziláscetek és a fogascetek. Előbbi csoport nevét a szájpadlás nyálkahártyaredőiből alakult szilákról kapta, amely a táplálkozásban segíti őket. A csoport közismertebb neve: bálnák. Ide tartozik Földünk legnagyobb, állata az óriásbálna, amelynek testhossza elérheti a 30 métert, súlya a 160 tonnát. A fogasceteknek nincsenek sziláik, legtöbb fajuknál fog figyelhető meg, amelyek egyszerű felépítésűek. Utóbbi csoport képviselői ragadozók, míg a sziláscetek sziláik segítségével többnyire planktont fogyasztanak.

E hatalmas, intelligens állatokkal soha nem bánt kegyesen az emberiség. Pontos adat nincs, de a XX. században minimum 6 millió bálnát pusztítottak el, több cetfaj örökre kipusztult. Vadászták húsuk miatt, de a delfináriumok számára is jelentős számú egyedet ejtettek fogságba. Napjainkban a kereskedelmi célú vadászat tilos, azonban több ország (Japán, Izland) nem tartja be a bálnavadászati törvényt.