Gyakran feltett krdsek

Meddig l a macska? Mikor lesz ivarrett?
Mikor vlaszthat el a klyk? Hnyszor egyen? 
Hol vegynk macskt? Milyen fajtt? Fit vagy lnyt? 
Mirt randalrozik este? sszeszoktathat-e kutyval? 
Mosson-e fogat? Milyen hatssal van a macskra az ivartalants?

Meddig l a macska? A macskk tlag letkora 12–14 v. Egy macskav nagyjbl 7 emberi letvnek felel meg. Az idõben, teht mg az ivarrs elõtt, ivartalantott macskk 2–3 vvel tovbb lnek. Legregebb hazai macskaismerõsnk, egy cirmos hzimacska, 21 vet lt meg. A Guiness Book of Records szerint a vilg legregebb macskja 31 vig lt.
Mikor lesz ivarrett? tlagosan 6 hnapos korban. De ez fgg a fajttl is, nõstnyek esetben a szletsi hnaptl is. A hzimacska nõstnyek a szletsi vket kvetõ janurban tzelni kezdenek, teht az prilisban szletett macskk 8 hnapos korukban, mg az augsztusban szletettek akr mr 4–5 hnapos korukban is elkezdhetik. A hmek 6–8 hnapos korukra vlnak ivarrett. A perzsa tpus macskk ksõbb rnek, s akr 2 ves korukig is vrhatnak vele. A szimi tpusak ugyanakkor korn kezdik. A tl korai ells a nõstnymacskt nagyon megviseli s nvekedst visszaveti. A tenyszmacskkat az 1 ves kor betltse elõtt nem szoktk "munkba" fogni.
Mikor vlaszthat el a klyk?
A kzhittel ellenttben 10–12 hetes kor az igazi. A tl korn, 6–8 hetes korban elvlasztott klyk szemlyisge kialakulatlan, emiatt lehet, hogy tl flnk, illetve tl agressziv macskv nvi ki magt. Az elvlaszts egybknt folyamat, az anyallat fokozatosan szoktatja r a klykeit a szilrd tpllkra 4 hetes koruktl kezdve. Fontos, hogy a klykk 10–12 hetes korukig egytt maradjanak anyjukkal a csaldi krnyezetben, mert ebben az idõszakban tanuljk meg – anyjuk pldja s az egymssal val jtk sorn – mindazt, amire a felnõtt letben szksgk lesz.
Hnyszor egyen?
A legtbb gazda naponta ktszer, reggel s este, eteti kedvenct. A termszetben a macskk fõkpp az esti szrkletben s hajnalban vadsznak, de napkzben sem hagyjk ki az add lehetõsget. A lnyeg az, hogy a napi mennyisget osszuk el az etetsek kztt s ne duplzzuk meg az adagot pusztn azrt mert ktszer kap enni. A keveset mozg macska hajlamos az elhzsra, ez pedig – ppen gy, mint az embereknl – betegsgekhez vezethet.
Hol vegynk macskt?
Macskbl nincs hiny, hiszen alig tallni gazdt az elrvult macskaklykknek. Ha mgis valaki inkbb pedigrs macskra vgyik, csak j hrû tenysztõtõl vegyen klykt. Nzzen jl krl a tenysztõ hzatjn, ha a krlmnyek lomposak, piszkosak, ne vegyen ott macskt. A klyk legyen legalbb 10 hetes s rendelkezzen a szksges oltsokkal (minimum gyomor-blgyullads, macskantha ellen) s errõl legyen llatorvosi igazols is. Legyen fregtelentve is. A szlei s alomtestvrei legyenek tisztk, egszsgesek. Felttlenl kssenek adsvteli szerzõdst. Gyans, ha valaki tl olcsn knlja a klykket, egy jraval, egszsges klyk, oltva, fregtelentve, trzsknyvezve tbb tzezer forintba, vagy esetleg tbbe is kerl. Vannak, akik gy szeretnnek sprolni, hogy trzsknyv nlkli macskt keresnek. Mondhatnnk: olcs hsnak, hg a leve. A magra valamit is ad tenysztõ trzsknyv nlkl nem ad el macskt! Csak a "szaportk" s a "macskafarmok" tulajdonosai tesznek ilyet. Õket pedig jobb nagy vben elkerlni.
Milyen fajtt? Fit vagy lnyt?
Br a macskk kztt nincsenek olyan mretbeli eltrsek, mint a kutyk esetben, a klnfle fajtk jelleme igencsak eltrõ. A legnyugodtabbak a hossz szõrû fajtk, viszont az õ bundjuk napi rendszeres gondozst ignyel. A szimi s vele rokon fajtk igen lnkek, mozgkonyak, beszdesek, õk nem valk ideges embereknek. Bõvebbet a Macskafajtk cmû rovatunkban tallhat. Hogy fit vagy lnyt vlasztunk majdnem mindegy. Mindkettõ igen kedves, s az is marad, ha idõben ivartalantjk. Az ivarrett hmek frcsklnek, elcsavarognak (s ltalban elvesznek,mert vgzetes balesetet szenvednek, ha viszont nem jrnak ki, akkor gazdjuk lett pokoll teszik lland nyirvogsukkal s a bûzkkel). A nõstnyek (ha kijrnak) vente minimum kt almot szlnek, s a klykk elhelyezse okoz megoldhatatlan problmt. Az ivartalants hatsra a macska rkre "kamasz" marad, vidm, jtkos, kedves trsknt li le az lett, amely 2–3 vvel hosszabb is lesz, mint a nem ivartalantott macskk.

Mirt randalrozik este?
Az ok nem ismert, csak a jelensg. Este 10–11 ra kztt tr ki a macskn a lz, minek kvetkeztben fel, s al rohangszik a laksban, felugrik a szekrny tetejre, felrohan a fggnyn a karnisra, stb, s kzben olyan kpet vg, mint aki azt jtsza, hogy ldzik, hiszen senki nem kergeti s a rmlet is csak tettets. Amikor ettl elgg elfrad, vgl nyugovra tr. A szoks gyakorta ert vesz ifjoncokon. Majd ksbb, 3–4 ves kor utn, ritkbban jelentkezik a roham.

sszeszoktathat-e a kutyval?
Felttlenl, de csak abban az esetben, ha a kutyt nem neveltk macskagylletre. Mint minden mst ezt is klykkorban lehet a legsikeresebben elkezdeni. Klyk macska s klyk kutya sszeszoktatsa gyerekjtk. Felntt macska s klyk kutya bartsga szintn nem szokott nehezen menni. Jlnevelt felntt kutya s klyk macska is hamar sszeszokik. Vannak azonban kutyafajtk (pl. foxi), s egyes egyedek, amelyek soha nem szoktathatk ssze felntt korban macskval, mert a vrkben van a gyilkolsi vgy. Sajnos teht vannak kutyk, amelyek veszlyt jelentenek a macskra. ltalban azonban a macska az, aki terrorizlja a kutyt, pedig ezt megadan trni szokta.
 Mosson-e fogat? A Gallup Intzet az amerikai macskatartk krben felmrst vgzett s megllaptotta, hogy t gazda kzl csak egy volt olyan, aki valaha is prblkozott macskafogmosssal. A gazdk 22%-a alkalmazza a macskafogmosst, de tz gazda kzl csak egy mossa meg a macskja fogt minden nap, tzbl ngy ezt hetente egyszer teszi meg, s tzbl kett vente csak egy pr alkalommal kert erre idt. A gazdk 63%-a soha nem tisztttatta meg a macskja fogt llatorvossal. Amerikbl szrmazik az a hivatalos adat is, amely szerint az amerikai macskk 75%-nak fogproblmi vannak. Nlunk hasonl felmrsek nem trtntek, de a macskatartsi szoksok, valamint az llatorvosi megelz kezelsekre fordtott lanyha figyelem alapjn vlhet, hogy a helyzet ennl rosszabb. Pedig kaphat mr itthon is macskafogkefe s fogkrm is.
Milyen hatssal van a macskra az ivartalants? Ma mr szerencsre egyre kevesebbeket kell hosszasan gyzkdni az ivartalants fontossgrl, hiszen a legtbben elismerik ennek ltjogosultsgt s sszerusgt a nemkvnatos, kborlsra tlt macskk szaporodsnak megelzsben. Az ivartalants elvgzsre magt els alkalommal elszn gazdt leginkbb kt dolog aggasztja: maga a mtt s annak veszlyei, valamint az, hogy a beavatkozs milyen hatssal lesz a macska viselkedsre. Attl tartanak, hogy elveszti harci kedvt s gy ms, nem ivartalantott macskkkal szemben htrnyos helyzetbe kerl. Ez az aggodalom nem indokolt, hiszen az ivartalantott s kasztrlt macskkbl ll kolnik vizsglata azt mutatta, hogy az ivartalantott s kaszrlt egyedek nagyobb tolerancival viseltetnek a nem ivartalantott macskkkal szemben, ez utbbiak viszont nem ldzik ket, mert nem szmtanak vetlytrsnak. Azon tl, hogy az ivarzssal kapcsolatos viselkeds nem jelentkezik tbb, az ivartalants alig okoz vltozst a nstny macska viselkedsben. A hm kasztrlsa ugyanakkor cskkenti a valsznsgt, hogy az llat frcsklni fog, s vizeletnek buze is cskken. Kborlsi hajlama is kisebb lesz, tovbb nem verekszik ms hmekkel az ivarz nstnyrt foly harcban. Tovbbi elnye, hogy a kasztrlt hmek s az ivartalantott nstnyek lettartama hosszabb, mint azok a macskk, amelyek a mutten nem esnek t. Az ivartalants mindkt nem esetben annyiban rinti a macska viselkedst, hogy "llekben" serdlk, ifj felnttek maradnak. Vagyis a 6-10 hnapos korukra jellemz viselkedsformk fennmaradnak. Megmarad a jtkos kedv, a ms macskk kzelsgt jl tr, esetenknt kifejezetten lvez hangulat, a gazdhoz val ktds.
Mikor mtsk meg?
ltalban 6 hnapos kor az az id, amikor erre rdemes sort kerteni. A legtbb macska 6 hnapos kora utn hamarosan ivarrett vlhat, rdemes a mttet mg ez eltt elvgeztetni. Semmi nem indokolja azt a - ma mg az llatorvosok szles krben elterjedt - nzetet, hogy nstny macska ivartalantst csak az els alom megszletse utn kell elvgeztetni. Szksgtelen, hogy a tapasztalatlan gazda veszdjn az alom felnevelsvel, a klykk j gazdinak felkutatsval, hiszen ez a legtbb esetben megoldhatatlan feladat. Radsul s ppen ezrt knytelenek lzasan s valjban indokolatlanul krni a problmkkal amgy is agyonterhelt llatvd szervezetek segtsgt.
|