A DELFINEK CSAL�DJA

A delfinek t�bb mint 60 fajba sorolhat�k.

Jellemz� saj�toss�guk, hogy fej�k profilja lekerek�tett, �llkapcsuk kiss� el�reugr� (cs�szer�), a mozg�st kedvelik, k�nnyen tanulnak �s idom�that�ak. A palackorr� delfinek testes�tik meg azt a ”klasszikus” delfinform�t, amelyet m�r az �kori g�r�g�k �s r�maiak is sz�mon tartottak.

A val�di delfinek alcsal�dj�ba a k�vetkez� delfinfajt�k tartoznak:

K�z�ns�ges

Palackorr�

Foltos

Feh�rcs�r�

Szalagos

Feh�rs�vos

Felem�s

Feh�rhas�

A palackorr� delfin

A delfin�riumok leg�nnepeltebb �s legismertebb ”szerepl�je”. Nev�t onnan nyerte, hegy sz�ja – t�vesen orra – borospalackra hasonl�t. A kifejlett �llat testhossza 3,1–3,5 m, s�lya 130–200 kg. El�reugr� �llkapcsa, sz�ja l�nyegesen r�videbb, mint a k�z�ns�ges delfin�, hossza mind�ssze 5–7 cm.

Megtal�lhat�:

az Atlanti-�ce�n nyugati partvid�k�n,

legink�bb a m�rs�kelt �vi tengerekben,

a hideg, sarki vizeket nem kedveli,

mesters�ges k�r�lm�nyeket hamar megszokik.