Angol teliv�r T�bb mint 180 �ves m�ltra tekint vissza Magyarorsz�gon az angol teliv�r teny�szt�s. 1838-ban l�tott napvil�got az els� magyar m�nesk�nyv, amely t�rzsk�nyvezte az akkor teny�szt�sben l�v� angol teliv�r �llom�nyt. 1827-ben futottak el�sz�r hivatalos s�kversenyeket Pesten. Ett�l az id�t�l kezdve sz�m�t a magyar galoppverseny-sport t�rt�nete. P�ratlan eredm�nye volt a magyar teliv�r teny�szt�snek a vil�gh�r� Kincsem, amely 54 verseny�b�l 54 gy�zelmet aratott. Ezt a rekordj�t mindm�ig nem siker�lt a vil�gon egyetlen teliv�rnek sem megd�ntenie. 1876-ben az ugyancsak magyar teny�szt�s� Kisb�r megnyerte az Epsom Derby-t. A II. Vil�gh�bor�t k�vet� id�szak, de tal�n a XX. sz�zad legkiemelked�bb magyar teliv�rje, Imperial volt, amely nemcsak mint versenyl� �rt el ragyog� eredm�nyeket, hanem a hazai angol teliv�r teny�szt�sben is meghat�roz� szerepet j�tszott.
	Magyar hidegv�r� A sokhaszn� munkat�rs. A magyar hidegv�r�t �n�ll� fajtak�nt csak 1954-ben ismert�k el, de kiteny�szt�s�nek t�rt�nete a XIX. sz�zadig ny�lik vissza. A magyar hidegv�r� kialakul�sa sor�n a szomsz�dos Ausztri�b�l �tsziv�rg� n�ri fajta �s a Belgiumb�l import�lt ardenni fajta keveredett. Magyarorsz�gon nincs hagyom�nya a l�h�s fogyaszt�s�nak, a hidegv�r� lovat teh�t kiz�r�lag munkal�nak teny�sztett�k. �gy a szigor� szelekci� sor�n kialakult a nagy testt�meg�, de szil�rd szervezet�, mozg�kony, hosszabbt�vra is j�l �get� magyar hidegv�r� fajta. A magyar hidegv�r� a parasztgazdas�gok felt�tlen munkak�szs�g�, m�g k�l�n�sebb szak�rtelmet sem ig�nyl�, megb�zhat� munkalova. J�indulat�, bar�tkoz� term�szet�, tanul�kony munkat�rs.
	Kisb�ri f�lv�r A nemes, eleg�ns h�tas- �s kocsil�. A kisb�ri-f�lv�r fajta kiteny�szt�se a m�lt sz�zad k�zep�re ny�lik vissza. Az eredeti teny�szc�l az angol teliv�rhez k�zel �ll�, de ann�l t�megesebb, nyugodtabb, k�nny�, kitart� katonai h�taslovak teny�szt�se volt. Ez a szil�rd szervezet�, sz�p k�llem�, eleg�ns megjelen�s� �s kiv�l� haszn�lati tulajdons�g� l�fajta napjainkban egyre keresettebb. A kisb�ri-f�lv�r lovak a lovassport valamennyi �g�ban eredm�nyesen haszn�lhat�k, de emellett a hobbil�tart�k k�r�ben is kedveltek.
	Gidr�n Angol-arab eredet� sportl� fajta. T�bb mint 150 �v telt el, ami�ta a Mez�hegyesi �llami M�nesben kiteny�sztett�k a gidr�n l�fajt�t. Ennek az anglo-arab eredet� fajt�nak az elnevez�se is az eredet�re utal, az 1817-ben import�lt Gidran Senior nev� arab m�nre, amelyre ma is minden gidr�n pedigr� visszavezethet�. Az eredetileg husz�rl�k�nt teny�sztett gidr�n j�l alkalmazkodott a megv�ltozott ig�nyekhez �s m�ra kedvelt sport- �s hobbil�v� v�lt. Saj�toss�ga a fajt�nak, hogy kiz�r�lag s�rga sz�nben teny�sztik. A gidr�n fajta a kis l�tsz�ma, valamint genetikai �s tradicion�lis �rt�kei miatt g�nrezervk�nt is meg�rz�sre �rdemes. Ezen �rt�kes r�gi fajt�nk fenntart�s�r�l a Kisb�ri-f�lv�r L�teny�szt� Orsz�gos Egyes�let gondoskodik.
	Furioso - North star Fogatban �s nyereg alatt mindig a legjobbat. A Furioso-North Star fajta neve a k�t alap�t� angol teliv�r m�nek nev�nek �sszevon�s�b�l keletkezett. Az 1836. �vi Furioso �s az 1844. �vi North Star m�nek a Mez�hegyesi �llami M�nesben k�t �leter�s angol f�lv�r t�rzset alap�tottak, melyek az id�k folyam�n egy kiv�l� l�fajt�v� olvadtak �ssze. A fajta kancacsal�djai 200 �vn�l is r�gebbiek A Furioso-North Star fajta el�g er�teljes �s t�meges volt, hogy fogatos l�k�nt elv�gezze a hadsereg sz�ll�t�si munk�it, de meg�rizze az angol f�lv�r nemess�g�t, mozg�s�t, �gy a vad�szlovagl�sok kedvelt h�taslov�v� is v�lt. Ez a kett�ss�g jellemzi ma is e szil�rd szervezet� l�fajt�t. A fajt�ban v�rfriss�t�sre mindig haszn�ltak teliv�r m�neket, �gy az er�sebben teliv�rezett egyedek ink�bb a h�tas t�pusba, m�g a kisebb teliv�r v�rh�nyad�ak a fogatl� t�pusba tartoznak. A Furioso-North Star fajta, amely meg tudta �rizni eredeti fajtajelleg�t �s nyugodt v�rm�rs�klet�t munk�ban �s szabadid�ben egyar�nt ide�lis t�rsat k�n�l.
	N�niusz Hagyom�nyos magyar fogatl�. A n�niusz l�fajt�t 160 �ve teny�sztett�k ki az 1785-ben alap�tott Mez�hegyesi M�nesben. Ez a magyar l�fajta megjelen�s�ben egyed�l�ll� a vil�gon. Neh�z t�z�rh�mos l�nak teny�sztett�k, aminek a legnehezebb viszonyok k�z�tt is helyt kellett �llni. �gy alakult ki ez a nagy testt�meg�, szil�rd szervezet�, felt�tlen munkak�szs�g� fogatl�. Magas nyakilleszt�se �s kiss� dombor� profilvonal� feje impoz�ns, barokk kori megjelen�st k�lcs�n�z a fajt�nak.
	Lipicai Barokk k�llemmel korszer� teljes�tm�ny. A 400 �ves lipicai l�fajt�nak, sok t�rt�nelmi h�nyattat�s ut�n, 1950 �ta ad otthont Szilv�sv�rad, ahol eredeti teny�szhely�kh�z hasonl� term�szeti viszonyok k�z�tt �lhetnek a lipicai lovak. A magyar lipicai lovak meg�rizt�k a barokk �zl�svil�ga szerint kialak�tott klasszikus k�llem�ket, de emellett korunk modern fogatversenyein is meg�llj�k hely�ket, amit vil�gbajnoki �rmek sokas�ga bizony�t. Szilv�sv�radon �s az egyes�let �ltal elismert kisebb m�nesekben a lipicai fajta mind a nyolc t�rzs�t teny�sztik. A magyar lipicai lovak sz�rmaz�sa is megfelel a szigor� nemzetk�zi el��r�soknak, �gy �rthet�, hogy e kiv�l�, nagy m�lt� fajta ir�nt egyre nagyobb az �rdekl�d�s.
	P�ni Partner a sportra nevel�sben. A p�ni lovak alig m�sf�l �vtizede jelentek meg Magyarorsz�gon, de sz�muk gyors �temben n�vekszik. Egyre t�bb csal�dba fogadj�k be a p�nikat, hiszen a p�r �ves gyermeknek kedves j�tsz�t�rsa, az iskol�skor�ak szabadideje elt�lt�s�nek, sportra nevel�s�nek, fegyelemre szoktat�s�nak hasznos partnere, a feln�tteknek pedig a teny�szt�s�k szerez �r�met. A legink�bb elterjedt shetland �s welsh p�nik teny�szt�se a nemzetk�zi el��r�sok szerint kialak�tott rendszerben t�rt�nik. Kedvez�nek �t�lj�k, hogy az ut�bbi �vekben a nagyobb m�ret� p�ni fajt�k �s a kislovak is terjednek.
	Shagya arab Arab l� mindenkinek. A Shagya arab a b�bolnai �s a radautzi m�nes �ltal teny�sztett arab fajta, k�l�nb�z� nemzetek z�rt t�rzsk�nyve alapj�n tov�bbteny�sztett v�ltozata. A teny�szc�l egy viszonylag nagy r�m�j�, nemes arab l�, amely h�tasl�k�nt �s fogatl�k�nt mindenki sz�m�ra haszn�lhat�. Legyen harmonikus megjelen�s�, kifejez�steljes szemekkel, j�l �velt, hossz� nyakkal, ide�lis fels� vonallal, hossz� j�l izmolt farral, eleg�ns farokkal, sz�raz, j�l izmolt v�gtagokkal. Rendk�v�l fontos, hogy mindh�rom j�rm�dban energikus, rugalmas �s szab�lyos mozg�st mutasson. Marmagass�ga 150-160 cm, sz�rk�rm�rete pedig 18 cm. K�ls� megjelen�s�ben valamint v�rm�rs�klet�ben is feleljen meg a szabadid�, a lovassport, a vad�szat �s a fogatol�s k�vetelm�nyeinek.
	Magyar sportl� A teny�szt�s alapja a teljes�tm�ny. A r�gi, bev�lt magyar genetikai vonalak �s a szakszer�en megv�lasztott importok kombin�ci�j�b�l kiv�l� sportlovak sz�letnek. Gondoljunk p�ld�ul Almox P�kerre Markus Beerbaum Vil�gkup�n eredm�nyes lov�ra. Teny�szt�si m�dszer�nk, szelekci�s rendszer�nk elvei azonosak a legeredm�nyesebb sportl�teny�szt� nemzetek�vel. A magyar sportl�teny�szt�s, a vil�g legjobb m�nvolanainak felhaszn�l�s�val, korszer� lovakat k�n�l a lovassportok szerelmeseinek.
	Az �get� A modern �get�versenyz�s 1883-ban vette kezdet�t Magyarorsz�gon. Az eur�pai h�r� eredm�nyeknek a M�sodik Vil�gh�bor� �ltal okozott k�rok vetettek v�get. Az ezt k�vet� folytonos importok hat�s�ra az �llom�ny jelenleg d�nt�en amerikai sz�rmaz�s�. Napjainkban a versenyeredm�nyek folyamatosan javulnak a teny�szt�k �s idom�rok munk�j�nak �s befektet�seinek k�sz�nhet�en. A teny�sz�sben �ll� 300 anyakanca jelenti az �j gener�ci�k b�zis�t.