9. A GY�NGYBAGOLY.

Egy�b neve: gy�ngy�s bagoly, l�ngbagoly.

(Strix flammea L.)

HASZNOS.

9. A GY�NGYBAGOLY.

Leir�s. Igen tollas volt�n�l fogva majdnem varj�nagys�got mutat; szeme s�t�t, majdnem fekete, el�re pillant�. Feje nagy, a f�tyol igen fejlett, nyugalomban sz�v alak� �br�zatot alkotva, feh�res, sz�lein rozsd�s; a cs�r gyeng�n kamp�s, s�rg�s; a l�b cs�de v�knyan tollas, az ujjak majdnem kopaszok; a k�z�ps� ujj karma bels� sz�l�n f�r�szes. A test tollazata selymes, puha �s a sz�p, hamusz�n� h�ton sok feh�r �s s�t�t gy�ngy�z�ssel; a hasf�l halav�ny, rozsd�s lehelettel, n�ha igen vil�gos, apr� feh�r �s s�t�t gy�ngy�z�ssel. Rendes f�szket nem �p�t, hanem v�rromok fal�n, tornyok bels� p�rk�nyzat�n, gran�riumok fal t�rmel�k�n, szemetj�n tojja le f�szekalj�t, mely �t n�ha h�t hossz�k�s, feh�r toj�sb�l �ll.

�lete m�dja. A gy�ngybagoly az ember k�rnyezet�t keresi f�l �s legszivesebben �p�letek padl�sait, a hi�kat, a gran�riumok bels� fed�lgerend�zatait lakja, hol a f�lhom�ly uralkodik, mely az �jjeli mad�rnak napk�zben is kedvez. Nyugalomban mindenf�le furcsa �ll�sokba helyezkedik �s a f�tyol mozgat�s�val mintha fintor�tan� az arcz�t. A h�zban egyike a leghasznosabb madaraknak, mely senkinek sem v�t s a mellett a legkit�n�bb �s legszorgalmasabb eg�rfog�, mert t�bbet �l, mint a mennyit egyszerre elk�lt. Igaz, hogy re� megy a denev�rre, mely mint rovarev� hasznos, �s ha hozz�f�r, elviszi a mad�rporontyot is; de ez kiv�teles �s semmiben sem cs�kkenti a gy�ngybagoly nagy hasznoss�g�t. Mind�g eleven, teh�t �rt� pr�d�val �l �s csak a legnagyobb sz�ks�gben fanyalodik a d�gre. Ki�lt�sa �jjel hallhat�, kellemetlen, rekedtes r��� sz�lam, majd hortyog� �s kaffog� hangok hallatszanak, a mi egy�ttv�ve nagyon arra val�, hogy tudatlan emberek babon�ss�g�t felk�ltse, melynek rendes k�vetkez�se az, hogy ez a hasznos bagolymad�r a cs�r kapuj�ra kiszegeztetik, a szegez� ember nagy k�r�ra �s bizony gyal�zat�ra is.

N�lunk nem ritka, de nem is sok.