11. A R�TI BAGOLY.

Egy�b neve: r�ti m�lonfekv�, n�di szarvasbagoly, n�di f�lesbagoly,
mocs�rbagoly, mezei bagoly.

(Asio accipitrinus Pall.)

HASZNOS.

11. A R�TI BAGOLY.

Leir�s. Nagys�g szerint majdnem meg�ti a varj��t, tollf�le kicsiny, szeme k�ns�rga; a f�tyol sz�le sz�lesen feket�n szegett, a hasf�len a s�t�t hosszfoltok nem csipk�sek, hanem egyszer�ek; a sz�rnyak hegye t�lj�r a farkon. A cs�r, a szem k�rny�ke fekete, az �lla feh�r, a h�tf�l rozsdas�rga �s feh�res s�t�ten iromba; a hasf�l vil�gos rozsdas�rga s�t�t hosszfoltokkal; a fark k�z�ps� tollai �lesen k�r�lirott rozsd�s szemfoltokkal. F�szk�t legink�bb a kasz�l�k �s r�ts�gek magas f�v�be, t�sz�lek buja n�v�nyzet�be, legritk�bban f�ra rakja; a n�gy-hat feh�r, majdnem goly�alak� toj�sb�l �ll� f�szekalja a n�lunk f�szkel� p�rokn�l m�jusban tal�lhat�.

�lete m�dja. Igen jellemz� neve a «m�lonfekv�», mely onnan ered, hogy ez a mad�r szeret a f�ld�n lelap�lva, teh�t m�lon fekve tart�zkodni; legink�bb kasz�l�k, t�sz�lek �s ingov�nyok buja f�v�ben, n�v�nyzet�ben tart�zkodik; nappal is �bren szokott lenni. A r�tibagoly a legkit�n�bb eg�rpuszt�t�k egyike, r�megy nagyobb rovarokra is; de f�eledele m�gis csak az eg�r �s ha az eg�r felszaporodva csap�ss� lesz, az �lyvekkel a r�tibagoly is csud�latos m�don, mert hirtelen�l felgy�lekezik. Ilyenkor az eg�rj�r�sos helyek k�r�li boz�tokb�l �gysz�lv�n l�pten-nyomon kap sz�rnyra ez az igen hasznos bagoly �s nesztelen, fesz�tve-�sz� r�p�l�s�vel m�g k�l�n is gy�ny�rk�dteti az embert. Nappal k�zelre v�rja be az embert �s felkerekedve hamar lesz�ll, �ppen ez�rt rendes pr�d�ja a sok mihaszna koczapusk�snak, a mez�gazdas�g nagy k�r�ra.

Rendes haz�ja ennek a bagolymad�rnak a messze �szak, honnan �szszel levonul melegebb t�jak fel�, hogy tavaszkor az erdei szalonk�val egy�tt felvon�ljon �szaknak. Mindk�t �vszakban vend�g�nk, de n�ha meg is telepedik.

Nem ritka.